Személyesen fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma Kijevben, Ukrajna fővárosában. Megjelentek az első fotók a találkozásról és Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-posztot is közzétett a találkozó hátteréről.
"Igen sajátos időszak" lesz a következő fél év az EU történetében, mert a július 1-jén induló magyar uniós soros elnökségnek az éppen felálló Európai Parlamenttel és az új biztosok megválasztásával még átmeneti időszakban lévő Európai Bizottsággal kell majd együtt dolgoznia – jelezte Bóka János a féléves időszak előtti vasárnap reggeli rádióinterjújában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter rögzítette: a magyar elnökség központi célkitűzése az európai versenyképesség megerősítése, de számos más céljuk is van, és összefoglalta az előttünk álló fél év főbb menetrendjét is.
Csütörtök este az uniós vezetők megállapodtak a blokk következő öt évre szóló politikai vezetéséről. Ursula von der Leyent újra megválasztották az Európai Bizottság elnökének egy második ciklusra, António Costát az Európai Tanács elnökének, Kaja Kallast pedig a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztségre. A vezetők jóváhagyták a stratégiai menetrendet is, amely a kinevezettek jövőbeli munkáját körvonalazza. Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökök voltak csak különutasok.
Hiába egy általános, csak a következő ciklus politikai céljait nagyvonalakban körül író, jogilag nem kötelező érvényű szöveg a Stratégiai Menetrend, most Franciaország és Németország teleírta módosító javaslatokkal a 2024-2029-es időszakra vonatkozó iránymutatást. Más tagállamok is kiegészítéseket tennének a szöveghez, de Berlin és Párizs vélhetően egy hosszú vitába lökte bele az Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóját.
Németország, Lengyelország és Csehország pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az ukrajnai menekültek befogadásának költségeinek fedezésére. Az Európai Tanács napirendre vette a kérdést, de a főkezdeményező Berlin sem számít gyors döntésre.
Magyarország megfelelő ajánlatért cserébe feloldhatja a vétóját az Európai Békekeretből Ukrajnának szánt támogatások esetében. A Fidesz és a KDNP semmilyen frakcióhoz nem csatlakozna, de új képviselői csoportot létrehoznának az Európai Parlamentben. A magyar kormány Ursula von der Leyen újraválasztását sem támogatja – mondta el Orbán Balázs, Orbán Viktor magyar miniszterelnök tanácsadója egy doorstep interjú során a Portfolion-nak a brüsszeli EU-csúcs szünetében.
Intézményi reform, a tagállami vétójogok gyengítése, az EU versenyképességének javítása és Ukrajna csatlakozása – többek között ezekről a témákról tanácskoznak majd a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcson. Előzetesen úgy tűnt, hogy az államszövetség intézményeinek csúcsvezetőiről lehet majd a legnagyobb vita, de a pozícióharc már rendeződni látszik, így Ursula von der Leyen sorsa is eldőlt a Bizottság élén. A tervezett napirend viszont pont a magyar kormánynak kényes kérdésekről szól, ami újabb konfliktusokat vetít előre.
Megvan megállapodás az EU vezető pozícióról – számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kedden három, a tárgyalásokat ismerő forrásra hivatkozva. Az Európai Parlament három mérsékelt frakciója végül döntésre jutott az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a külügyi főképviselő személyeiről. A paktumot Donald Tusk, Olaf Scholz, Pedro Sanchez és Emmanuel Macron járta ki.
Magyarország még mindig nem teljesíti azokat a reformokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy lezáruljon az Európai Unió 7-es cikk szerinti eljárása – figyelmeztetett Hadja Lahbib belga külügyminiszter, az Európai Unió Tanácsának mai egyeztetése előtt. Az eljárás keretében, amelyet még 2018-ban indítottak a jogállamiság helyzete miatt, Magyarországot továbbra is súlyos bírálatok érik, különösen a korrupció és az igazságszolgáltatás függetlensége terén. Az Európai Bizottság töretlenül vizsgálja a magyar kormány tevékenységét, míg egyes tagállamok már javaslatokat tettek a magyar vétók megkerülésére.
Az európai kormányok azt vizsgálják, hogyan lehetne megvédeni az uniós határozatokat attól, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre gyakrabban éljen vétójogával, mivel Magyarország július 1-jén átveszi a soros elnökséget. Magyarország rekordszámú, konszenzusos kül- és biztonságpolitikai kérdést blokkolt vagy késleltetett az elmúlt években. Most több jogi kiskaput kihasználva semlegesítenek a magyar vétókat – írja a Financial Times.
Az Európai Unió jóváhagyta az orosz gázzal szembeni első szankciókat, ami jelentős változást jelent az eddigi megközelítésben. Németország és Magyarország hetekig ellenezte a 14. büntetőintézkedésekről szóló csomagot, végül azonban egy letekert javaslatot már elfogadhatónak tartottak.
Megkezdődött hétfőn koraeste a tagországok vezetőinek soron kívüli munkavacsorája Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó állam- és kormányfők arról egyeztetnek, hogy kiket jelöljenek az Európai Unió két intézményének, az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezető pozícióiba, valamint az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elkeseredett rivalizálásba keveredett, és Michel állítólag ki akarja zárni von der Leyent a június 17-i találkozóról, amelyen az EU vezető tisztségeiről tárgyalnak majd. Von der Leyen amúgy sincs egyszerű helyzetben: bár az Európai Néppárt nyerte a választásokat, nehezen találhat támogatókat maga mögé.
A kohéziós politika, ezen belül is a demográfia kérdése az egyik fő prioritása lesz a júliusban kezdődő magyar uniós elnökségnek - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden, egy budapesti konferencián.
Újabb ország, Ausztria kormánya is folytatná Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárást, miután a belga külügyminiszter a hétvégén már belengette a jogi atombombaként emlegetett procedúra továbbléptetését. A végső soron a magyar tanácsi szavazati, vagyis vétójog felfüggesztésével fenyegető eszköz elfogadásához teljes egyetértésre lenne szükség, ami valószínűtlen, de jelzi, hogy szűkül a magyar kormány mozgástere.
Ezúttal a soros elnökséget ellátó Belgium külügyminisztere, Hadja Lahbib követeli, hogy az EU léptesse tovább a magyar kormány ellen zajló hetedik szerinti eljárást. Alig egy hónappal a magyar EU-elnökség előtt valószínűtlen, hogy valóban már a következő, június végi uniós csúcson szavaznának a szavazati jog felfüggesztésével járó procedúra folytatásáról, azonban egy erős üzenet a magyar kabinetnek, hogy vörös vonalat ért a fontos ügyek egyedüli megvétózásával.
A Bázel III reformok keretében új uniós szabályokat fogadott el az Európai Tanács a bankok gazdasági sokkokkal szembeni ellenállóképességének a növelésére, így többek között a bankok belső modelljei alapján számított tőkekövetelményeknek alsó határt szabó „output floor” bevezetésére is sor kerül – közölte az uniós intézmény.
Az Európai Bizottság március 22-i javaslatát követően az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el az Oroszországból és Fehéroroszországból származó egyes termékek behozatalára kivetett vámok jelentős emeléséről – közölte az uniós végrehajtó testület.
Az Európai Tanács ma elfogadta a pénzmosás elleni új szabálycsomagot, amely az uniós polgárok és az EU pénzügyi rendszere számára nyújt védelmet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen - közölte a Tanács. A pénzintézeteket és a többi érintett szereplőt egy új frankfurti székhelyű ügynökség fogja felügyelni.
Elfogadták hétfőn az uniós tagállamok a zöld átállás egyik kulcsfontosságú rendeletét, amely megmentheti az európai nap- és szélerőmű gyártókat, hiszen fontos támogatási keretet jelent az ilyen gyártókapacitások megmaradása, illetve kiépülése számára. A cél az, hogy 2030-ra az EU saját maga állítsa elő a tiszta technológiás berendezések 40%-át, ezzel erősítve az európai ipart az amerikai és kínai versenytársakkal szemben. Az uniós tagállamok hétfőn az energetikai szektor metánkibocsátása területén is egy fontos rendeletet alkottak.